Az Index.hu egy csodás interjút csinált James 'Munky' Shaffer-rel, melyből rengeteg érdekes dolgot tudhatunk meg. Forrás: INDEX!

Abban nagyjából minden jelen lévő egyetért, hogy a Korn első, 2005-ös szigetes fellépése botrányosan rossz volt. Erről ugyan nem, de több más dologról beszélgettünk koncert előtt James „Munky” Shaffer alapító-gitárossal. (Ha érdekel, katt a Továbbra!)

Többször is jártatok Magyarországon...

Nem elégszer. Többször kéne, mert ahogy jöttünk ide néztem is, hogy építészetileg mennyire jól néz ki a város, a lakóházak is. Az járt a fejemben, hogy milyen jó lehet ilyen gyönyörű épületekben lakni.

Fieldy nélkül vagytok most turnén, hogy működik nélküle?

Nagyon hiányzik, teljesen más érzés úgy színpadon lenni, hogy nem ő áll a másik oldalon. De megértjük, és nem is kérdés, hogy a feleségével legyen, a család a legfontosabb. Még néhány hét hátra van nekik, mi is várjuk, mikor küldi a képet, hogy megérkezett az új Fieldy.

Lassan te is kétszeres apa leszel, ha jól tudom?

Igen, van már egy 11 éves lányom, és most novemberben jön a kisfiam. Már alig várom, hogy gyerekezhessek.

És akkor mi lesz a turnéval?

Akkorra nem vállalunk semmit. A feleségem levágná a tökömet, ha nem lennék otthon mikor szül, szóval akkorra szabaddá kell tennem magam teljesen.

A The Path of Totality lemezeteken belevágtatok zeneileg a metál ötvözésébe a dubsteppel. Elégedettek vagytok az eredménnyel, olyan lett, mint amilyennek elképzeltétek?

Kitalálni, és kipróbálni valami újat, mindig kihívás. Azt hiszem beszélhetek a többiek nevében is, amikor azt mondom, hogy nem volt semmilyen elvárásunk a fogadtatás tekintetében, és ez jó, hiszen olyanba fogtunk bele, amiről nem tudtuk, hogy hogyan sül majd el, és mennyire lesz egyáltalán működőképes. Mikor az első néhány dal elkészült, az volt a fő félelmünk, hogy egyáltalán össze lehet-e hozni ezt a két stílust úgy, hogy nem egy borzasztó ricsaj lesz az egész, és nagyon elégedettek vagyunk, ahogy ez elsült. Bíztunk magunkban, az ösztöneinkben, a megérzéseinkben, és a rajongókban is, hogy érteni fogják ezt az új irányt, és nyitottak lesznek.

Szerinted értették?

Többségük igen, de nem mindenki, és ez a tábor is elég nagy. De nincs ezzel baj, nem tehetsz mindenkinek a kedvére, mint ahogy az életben sem lehetsz szimpatikus mindenkinek. Az a legfontosabb, hogy saját magaddal elégedett legyél, hogy úgy érezd, hogy kihoztad a legtöbbet amit ki tudtál hozni, és akkor megnyugodhatsz. Azok akik megértik, és tudják, hogy a Korn zenekarnak mindig is fontos volt, hogy valami újjal álljon elő lemezről lemezre, hogy próbáljon folyamatosan fejlődni, és haladni, azok értik ezt is. Ez a tízedik lemezünk, és mindegyikben érezhető, hogy valamerre haladtunk az előzőhöz képest. Próbálunk mindig valami friss, új dolgot belevinni, és általában a rajongók tudják ezt, és várják a következő lemezt, mert kiváncsiak arra hogy mi lesz a megújulás.

Nem feltétlen kell most mindienkinek dubstepet rakni a zenéjébe, annak örülnék, ha ezzel arra inspirálhatnánk zenészeket, hogy ne féljenek kipróbálni valami újat. Zeneileg mindig fontos, hogy újabb és újabb inspirációt kapjunk. Már ha egy-két részre azt mondják, hogy ez nagyon jó, ilyesmit csinálhatnánk és néhányra pedig azt, hogy ez meg borzasztó figyeljünk oda, hogy nálunk ne legyen ilyen, akkor már jó, és elértük a célunkat.

Volt egy különleges lemezbemutató, ahol a legtöbb DJ (Skrillex, Kill The Noise, Flinch, Datisk) is fellépett veletek, akik közreműködtek a lemezen. Tervezitek, hogy ezt megismétlitek?

Az nagyon jó lenne, mert nagyon élveztük. Jó lenne mindenkit összeszedni, és fellépni megint, vagy elhozni például egy ilyen fesztiválra. Óriási buli volt, de ki fogjuk adni DVD-n és Blue-Ray-en egyébként mert felvettük. Persze nem lesz olyan, mint ott átélni, de szerintem így is nagyon különleges élményt ad. Egyébként szerintem ez nemsokára megjelenik.

Nehéz volt élő verzióra átírni az új dalokat a lemezes változatokhoz képest?

Először igen, elkezdtük próbálni, és nagyon új volt. A basszus üvölt és hangos. Ugyanakkor nincs időd elkalandozni, mert a ritmus meg nagyon kötött, és nagyon oda kell figyelni, hogy egyben maradjon az egész. De mivel nem sok, nagyjából a dalok 10%-ban jelenik meg a dubstep, ezért sikerült jól átültetni élő show-ra az egészet. Amúgy nagyon jó ezeket játszani. Élőben nagyon kemények, és teljesen megváltozik az emberek véleménye. Amikor koncerten hallják, akkor jön ki igazán a lényege. Lemezen is jó, de mikor élőben megszólal hozzá a gitár, az az igazi. És nem csak azért mondom, hogy a saját gitározásomat dicsérgessem. Nekem, mikor a stúdióban voltunk akkor dubstep volt, élőben meg inkább indusztriális hangzásként jön le.

Jonathan bejelentette, hogy dolgoztok az új lemezen. Mit lehet tudni róla?

Nemrég kezdtük el írni, eddig még nem nagyon látom magukat a dalokat, viszont rengeteg rész megvan már, és majd összerakjuk. Szerintem ha végzünk a turnéval, olyan október környékén, vagy novemberben elkezdünk komolyabban dolgozni rajta a tervek szerint.

De hogy lesz időd a gyerek mellett?

Az az igazság, hogy sehogy, de a többiek így tervezik, majd kiderül. Októberben kell nagyon összeszedni magunkat, elvileg csak novemberben szül a feleségem, és addigra készen kéne lenni, mert nem lesz időm valóban.

Ez lesz a majdnem húsz évünk alatt az első alkalom, hogy Indiában lépünk fel. Tudom, hogy sokan szeretnek minket, és régóta kérik is minden lehetséges fórumon, hogy lépjünk fel. Izgalmas dolog új helyekre menni, új kultúrákkal találkozni, megismerni azt hogy ott milyen a közönség, hogyan buliznak. Fogalmunk sincs, hogy mire számítsunk, és ez nagyon fel tudja tölteni az egész zenekart.

Ha a zenéről van szó, azt nagyon komolyan csináljátok, viszont a hozzá kapcsolódó dolgokban nagyon lazák és önkritikusok tudtok lenni, vegyük csak a Twisted Tranzistor videóját. Megtörtént eseményeken alapszik?

Sok minden el lett túlozva persze, de van benne igazság, és az összes alapja így vagy úgy igaz. Például az a rész amit én csinálok a koncert előtt. Én meditálásnak hívom, de nem az, egyszerűen csak szeretek egyedül lenni, elvonulni, nyújtani, egész komoly nyújtógyakorlatokat végezni. Szóval nem komoly meditálás ez, csak ilyen ráhangolódás. És valóban tudok ideges lenni, ha rám törik közben az ajtót. Aztán az is igaz, hogy voltak bulik, néhányuk durva lett, de azért el lett kicsit túlozva a poén kedvéért. Meg persze a klissék, a szállodai szoba szétverése, amiből tényleg nagyjából annyira vagyok vandál, hogy leverek négy WC papírt, és széthagyom a törölközőket.

Tökéletesen alakított engem, mintha csak magamat láttam volna, hatalmas volt. Fellép itt is nem? Jó lenne vele összefutni.

És mi a helyzet a többivel? A South Park-os alakításotokkal, vagy a Monk beli szereplésetekkel?

Tudod a South Park nagyon trükkös, mert ha rajzfilmet csinálnak, főleg South Park szinten, mindig hülyét csinálnak belőled. Persze itt is van néhány poén, ami rólunk szól, de ezt nem éreztem igazán Korn-paródiának, ez inkább Scooby Doo paródia.

Nekem inkább aranyos a ti karakteretek szerepe.

Igen, inkább szerethető. Jól sikerült az a rész, és állítólag a mai napig sokan nézik, és sokan keresnek rá. Nekünk akkor jött ki az új lemezünk, és a Falling Away From Me kislemez promónak is nagyon jót tett.

És Monk és a Szívek Szállodája?

A Monkot alig bírtuk ki röhögés nélkül. Az is nagyon vicces volt. És micsoda? Szívek Szállodája?

Igen, ott csak megemlítenek titeket, hogy az egyik főszereplő nagymamája nektek adta ki a házát, de nagyon rendesek voltatok, mindig időben fizettetek és szép virágokat ültettetek.

Erről nem is tudok. Mondjuk ha jó srácok voltunk akkor rendben van. Na ennek utánanézek.

Van egy másik zenekarod is, a Fear and the Nervous System, ahol, ha jók az infóim két napja készült el a promó lemez. Hogy áll ez a projekted?

Jók az infóid, mindjárt adok is egyet belőle, te leszel az első, komolyan.

Hallottam az első számot, ami kijött, az viszonylag régen megjelent digitálisan.

Igen, és most jön lassan a fizikai, csináltunk egy videót is. Nagyon régóta dolgozom ezen a projekten, és azt kell, hogy mondjam, hogy ez 95%-ban én vagyok, mindent én találtam ki, és csináltam, én szerveztem össze mindent, a zenészeket, én írtam a dalokat. Gondolhatod mekkora munka, nincs semmilyen kiadó mögöttem, szóval most nagyon örülök, hogy végre a kezembe foghatom.

Mindent egyedül hoztál össze?

A felzenélésen kívül igen, ott persze kellettek emberek akik feljátszák, de azon kívül mindent. Nagyon fárasztó volt, de megérte. Szeptember 18-án jelenik majd meg. A borítót Wes Borland festette, szerintem kurva jól néz ki. A korong grafikát is ő csinálta.

A festmény a tiéd lett?

Persze ki van rakva a házamban, de úgy képzeld el, hogy ez nem egy szokványos kis festmény, hanem nagyjából olyan magas mint te.

Nemsokára itt a Korn 20. szülinapja, kitaláltátok már milyen bulit csináltok?

Ötletek vannak, biztos lesz turné, szeretnénk olyan zenekarokat összerakni és elvinni magunkkal turnéra, akikkel amúgy is jóban vagyunk, és ünneplünk minden este.