Jonathan: "Soha nem voltam még ennyire boldog!"

2014. július 04. - Denise D.

jd_1404487229.png_470x220

Jonathan Davisnek, a bakersfield-i Korn együttes frontemberének mindig közel állt a szíve Bakersfield-hez, főleg azóta, hogy a San Francisco-i Halottkém Tudományok iskolájába járt. "Mászkáltunk a Tenderloin-nál, az összes stricivel, és North Beach-en a Caffe Trieste-nél." - emlékezik vissza. De sose lett belőle temetkezési vállalkozó. Ehelyett csatlakozott a Kornhoz, amellyel a Rockstar Energy Mayhem Festival-ra készül, miközben legfrisebb albumukat, a 'The Paradigm Shift'-et népszerűsítik.
Szóval, azt tervezted, hogy temetkezési vállalkozó leszel?
Jonathan: Igen. Amikor 17 voltam, elkezdtem melózni egy halottkém irodájában, itt Bakersfieldben, boncolásoknál asszisztáltam, meg ilyesmik. De inkább elmentem San Francisco-ba, hogy megkapjam a balzsamozó engedélyemet. Sokat szórakoztam ott, meg is húztak, de utána összeszedtem magam.
De ez a karrier nem volt neked való, igaz?
Jonathan: Nem, szétbaszott. PTSD-m (poszttraumatikus stressz szindróma; Denise, szerk.) lett tőle. Nem a halottasháztól, inkább a halottkémnél töltött időtől. Kisbabákat vagdostam fel, gyerekeket boncoltam, ilyen fiatalon az embernek nem kéne ilyen szörnyű dolgokkal szembesülnie. De terápiára mentem, és túlléptem rajta.
Tudtad, hogy van egy szlovén művész, Tisnikar, aki eredetileg temetkezési vállalkozó, és a festményein olyan hullák vannak, amelyeknek lábujjáról cédulák lógnak le?
Jonathan: Wow! Tudod, régebben mit csináltam? A balzsamozó szobában volt egy csomó tücsök, a csatornából jöttek ki. Telenyomtam a tücsköket balzsamozó folyadékkal, hogy konzerváljam őket, csoportképeket csináltam, és egy egész tücsökcsaládom volt egy kis házban. Egy konyhában, vagy egy asztalon gyülekeztek. Ez volt az én kis hobbim. Most már visszatekintek, és azt gondolom, hogy tudott egy felzaklatott ember ilyeneket csinálni? Ez ilyen sorozatgyilkos-dolog, úgyhogy örülök, hogy kikerültem onnan.
A sötétség inspirálta a 'The Paradigm Shift'-et is, ugye?
Jonathan: Egy borzasztó drogelvonó után álltam neki. Szorongástól és depressziótól szenvedtem évekig, benzodiazepineket szedtem, Xanax-ot, Prozac-ot, és teljesen összezavartak. Az orvosom azt mondta, hogy le kell álljak, így hát elmentem itt, Bakersfieldbe egy rehabra. Megvilágosodtam. Jobban ettem, nem fogyasztottam semmi genetikailag módosított terméket, és orvosi marihuánát szívok a depressziómra és a szorongásomra. Mielőtt aludni megyek, szívok kettőt. Egy éve nem volt semmi rohamom a szorongásból kifolyólag. Soha nem voltam olyan boldog az egész életemben, mint most, hogy lejöttem ezekről a cuccokról.

A bejegyzés trackback címe:

https://korn.blog.hu/api/trackback/id/tr156473693

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.